Lélektükör...

Tudom, hogy rég írtam már...Tudom, hogy másképp kellene...
Azt hiszem, az életemben egy új fejezet kezdődik...Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e, való-e az ilyen bensőséges, lélek érzések közlése itt...de úgy döntöttem , hogy akik olvastok, azért vagytok velem, azért kattintotok a blogomra mert kíváncsiak vagytok a munkáimra...és azokon át rám is...
..de kezdem az elején...
Azt nem egyszer leírtam már, hogy a munkám az életem...imádom minden fázisát..az otthon gondolkozóst, fejben varróst...az anyagot válogatóst...a beszélgetéseket, a kapcsolattartást..és a közvetlen találkozásokat is Veletek...a kézműves vásárokban. Mindennek meg van a maga varázsa!
...és ez a varázs , egy rossz mozdulattól elmúlni látszik...legalábbis egy kis időre.
Idegbecsípődésként kezdődött. Aztán injekció - kúra, gyógyszerek és a fájdalom csak nem múlt el...és egyre intenzívebben éreztem a lábzsibbadást...illetve nem éreztem a bal lábfejem...(még most is tart ez az állapot) de én tettem a dolgom, ha nem is abban a tempóban, mint előtte , de azért mentek a napok...készültek a munkák...a megrendelések...két hosszú hétvégés kézműves vásár...
...de nem javult , sőt egyre nagyobb lett a fájdalom...és elindult egy lavina!
Idegsebészeti szakambulancia, vizsgálat...azonnali labor...és sürgősségi MR vizsgálat...másnap vissza az idegsebészetre az eredménnyel, újabb vizsgálat...és nem várhat a műtét sem...
Azt hittem megúszom, hogy valami csoda folytán elmúlik a zsibbadás és visszaáll minden a régi kerékvágásba...de nem.
Holnap délután kórházba kell mennem, és hétfőn operálnak. Félek...nagyon...
Az eszemmel felfogom, hogy ez egy rutin műtét...de a lelkem mást sugall...Már csak a tudat is, hogy kórház...ágy..fekvés...altatás...csövek...hogy el kell mennem...Annyi a kérdés bennem...hogy a Lánykák hogy élik ezt meg...hogy hogyan viselem majd a műtét utáni napokat...hogy mikor tudok teljes erővel dolgozni tovább?...Remélem, gyors gyógyulás lesz!
Sokat gondolkodtam ezen, hogy mennyire másként éljük meg a napjainkat...Amíg én szét izgulom magam, és legszívesebben folyton csak sírnék, csak a lányok miatt nem teszem, addig a Főorvos úrnak, aki a műtétet végzi majd...egy teljesen rutinszerű hétfői napja lesz...
Végszónak csak annyit még...szépen kérem a türelmetek! Igyekszem  teljesíteni a megrendeléseket, amilyen gyorsan csak tudom...Ha a jó Isten is úgy akarja, akkor csütörtökön jöhetek haza...hogy félek, aggódom és izgulok az nem kérdés...de tudom, hogy mellettem a Párom, a Lányok...a Családom...és segítenek, óvnak és védenek...és itt vagytok Ti, akik nélkül nem lenne kerek az életem, ha nem azzal foglalkozhatnék amit szeretek.
Tudom, hogy nem mindenki ért egyet azzal, hogy miért is írtam le ezeket a sorokat...de én most úgy éreztem, le kell ezt írnom. Tudnotok kell, hogy miért nem jönnek új bejegyzések sem ide, sem a facebook-ra..hogy igyekszem gyógyulni.
...és ahogy a post  elején is írtam...ez a blog rólam szól, a munkáimról és rólam.
Köszönöm, ha gondoltok rám a napokban...szívesen fogadom a pozitív energiákat...és sietek vissza!
Ölelés Nektek!  :)

Első SBS-kendő....

Szeretek horgolni....a Dédimamám öröke ez...Még emlékszem, amikor kislányként, az ügyetlen, és rakoncátlan ujjaim próbálta ráncba szedni...:) Csodák születtek a kezei alatt! Földig érő, szépséges csipke függönyök...gyönyörű terítők...és persze, Anyának és nekem, sok finom, puha, meleg holmi...
Megtanította a láncszemet és a pálcákat...de aztán léptem tovább. Elfelejtődött...Érdeklődésem másfele nyiladozott , vagy a kitartás hiányzott...nem tudom!
Amióta viszont az életem részévé vált az alkotás, a kézi munka...visszatértek az elfeledett emlékek! :)
...és most itt ülök, életem első SBS-kendőjével, amit már így félkész állapotban is imádok! A mintát ...a kendőt...ahogy nőnek a sorok....a színeket...pedig hozzá kell tegyem, itthon fellelhető fonalakból készül. Persze próbáltam a minőségben, fonal vastagságban, árnyalatokban megtalálni a harmóniát...de egyre csak gyarapodik a tanulságok sora, ahogy haladok a horgolással.

- Biztos , hogy készül még ilyen kendő, de az már vékony fonalból, vastagabb tűvel, hogy légiesebb hatást érjek el...
- Az első darab után számolni tudom, mégis mennyi fonallal kell készülnöm..:)
- Próbálom szorosabban hurkolni a pálcákat....


...és még sorolhatnám...:) ...de nem teszem! Inkább mutatom a képeket, az én finom , puha, meleg kendőmről...amiben szakavatott szemek tuti találnak hibát...de én szeretem!!! ....mert az enyém!!! :)

 

 

Csipke Csilla

Régóta motoszkál a fejemben, hogy varrnom kellene babákat is. Persze, volt már rá példa, de valahogy az igazi, szívemnek-lelkemnek tetszőt eddig nem sikerült megalkotni. Hangsúlyozom, eddig!..mert úgy érzem, ez most az...ez most az igazi, ami tud "Noémis" lenni, amibe bele tudom öltögetni, az összes szeretetet, amit a varrás iránt érzek...
...hogy színeiben...fogmájában közel álljon a szívemhez...
...hogy igazán szerethető legyen...
...hogy lehessen húzni-vonni...
...hogy boldogan csillogó szemeket csaljon elő...
....és még hosszasan folytathatnám a sort! :)

Csipke Csilla...:)

 Szép nagy babusról lévén szó...csak csücsülve sikerült fotóznom...:) 38 cm magas.

Hamarosan készülnek...születnek...kopogtatnak a barátnők is! :)

Jól esett...

Ahogy a blog írást, úgy a Meska boltom polcainak feltöltését is újra kezdtem! :)
Nagyon jól esett, hogy máris nyitó oldalon a muffinos neszi! :) Örül a lelkem!!! :)

Most , hogy kiörvendeztem magam, fel is rakom gyorsan az új, ma készült pénzikét is!

Rózsaszínben...barnában...pöttyösen...csipkésen...antik réz fém zárral...üveggyöngy kapoccsal! ....Az üveggyöngy visszaköszön, a csipke virág közepén...csak finoman...csak éppen csillan...:) 
Szerintem édeske....:)) 

Varázslat...

Hiszek benne...Létezik...:)
Pár hete anyagbeszerző körúton jártam. Akkor pillantottam meg...teljesen véletlen ezt a két gyönyörűséges anyagot!  A szövése...a minta...a stílus...szerelembe estem..megint! Csak mintadarab volt belőle...és nem is volt kérdés, hogy ezekből nekem kell!!! :)
Gyönyörű szövésű, csodás tapintású anyagok...Imádom az illatukat...a tapintásukat...csak úgy végig simizni ..nagyon jó érzés! Megérkezett...itthon volt, és napokig csak nézegettem...pedig már az első találkozásunkor tudtam, mi is lesz belőlük! :) ...de mégis annyira jó volt gyönyörködni...:)
 Végül is "belevágtam" ! 

Elsőre neszesszereket szabtam ki belőlük, egész nagyokat.. Próbáltam kiragadni egy-egy mintát, nehéz volt a választás, mert az egész anyag mesés...Így a minta adta a méretet...egy igazi, kényelmesen pakolható neszesszer lett belőle. Magassága révén parfüm, smink cucc is kaphat benne helyet...Az antik bronz csatos zárat pedig szinte kívánták, sőt elvárták...ez rakta fel az i-re a pontot! :)

Nincs sok az anyagokból...de minden darabját fel fogom használni...:) 
Legközelebb táskát szabok...már kezd összeállni a fejemben a kép..:) ...de addig is mutatom a két neszit...:) Hogy tetszenek? 
 

Új kezdet...

Majdnem egy éve írtam utoljára...Most megint itt vagyok, és terveim szerint maradok is! :)
Szeretném, újra  "papírra vetni" a hétköznapok szépségeit, bosszúságait...az érzéseket...és lélekrezdüléseket...mindent, ami én vagyok. 
...mert addig, amíg kíváncsiak vagytok rám. a rólam szóló írásokra...a munkáimra...az édes levendula illatra...addig érdemes!
Legyen ez a blog...a lélek tükre! Hiszen, mindig is arra törekszem, hogy a munkáimban a lelkem is benne legyen!
Várlak benneteket , szívem minden szeretetével! :)

Készülődés....

Egy hónap múlva esküvő lesz a szűk családunkban. Párom húga készül férjhez menni...Az előkészületek természetesen már elég régen elkezdődtek. A dekoráció nagy részét én készítettem, illetve kalákába, az egész család rózsákat hajtogatott nap hosszat...:)) 16db készült ezekből a rózsa gömbökből!

A lányok koszorús lányok lesznek mindketten! Ancsi ruhája már majdnem teljesen kész...Gyönyörű kis királylányom! :)

Mesién még kell kicsit igazítani...Őt később mutatom..:)

Az én ruhám is alakulgat, mesés anyagot választottam....persze, hogy lila! :) Szépséges pasztell lila! :) ...és ma megvettem hozzá a szandált is...

Már csak egy táskát kellene hozzá varrnom....kezd körvonalazódni a fejemben a forma...:)...csak egy pici idő kellene! :)

Folyamatosan készülnek a kitűzők a vendég seregnek...fázis fotókat, holnap tervezek készíteni...:)

Dió héjban egyenlőre ennyi...még jövök a részletekkel...:)

Noémi