Díjat kaptam - díjat adok

Díjat kaptam ma este, még hozzá kettőt! Csilla és Silerika lepett meg ezekkel a munkámat elismerő díjakkal, amik melengetik a szívem!!! Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltatok rám, örülök, hogy tetszenek a munkáim...örülök a díjaknak!!! :o)



Kötelezettségem annyi, hogy:

1. Ki kell tegyem a díjat a blogomra!
2. Belinkelnem azt, akitől kaptam!
3. Megneveznem legalább 7 nekem tetsző blogot!
4. Üzenetet hagyni az általam díjazottaknak!

Én a következő 7 blogot díjazom! Barbi, Edige, Abile, Nöné, Bruercsi, Márti-X,Mmamma

...és végszónak csak annyit, hogy a teljesség igénye nélkül jelöltem meg ezt a hét számomra kedvenc blogot! Imádom olvasni őket, imádom az alkotásokat csodálni, imádok Náluk tölteni hosszú perceket...!!! :o) Fogadjátok sok-sok szeretettel!!!

"Titok" dobozok

Újabb papírmasé dobozkák készültek! Kicsit mások, mint az előzőek...Elegánsak és nagyon romantikusak! :o)
Imádom ezeket az anyagokat, a natúr csipkét...nagyon szeretek velük dolgozni! Mikor készültek, álmodoztam egy kicsit!
Romantikus hálószoba, hatalmas ággyal, csodaszép ágyterítővel, párnákkal...fésülkődő asztalon virágcsokor, a tükörben megcsillanik a napfény...és ott van ez a kis titok doboz is. Szolidan, de mégis figyelemfelkeltően pihen az asztalon, benne sok-sok apró ékszert, vagy valami számunkra fontos dologot rejtve! :o)
Bocsi a meséért...! Hiába, javíthatatlanul romantikus vagyok!...és remélem, az is maradok, mert romantikusnak lenni jó!!! :o))

Az álomból felébredve mutatom milyenek is lettek a dobozkák!

...a nagyobb dobozban, nagy titkok is elférnek!...



...és itt a kisebb, apró titkoknak!... :o)



Imádok velük bíbelődni...!

Megyek is mert már a varrógépem reklamál...olyan régen nem találkoztunk! :o)

Kosarak és koszorúk....

Megszáradtak ma délutánra a koszorúk és a kosarak! Már csak arra vártak, hogy apró díszeket kapjanak.

A képek előtt pár gondolat...

Az etikai oldal....annyit szeretnék írni erről,mielőtt még bárkiben is felmerülne bármi, hogy részemről a papírfonás terén az első próbálkozást gondolat követte...A gondolatot, miszerint tetszik a dolog, és látok benne fantáziát,pedig Elina véleményének kikérése! Hiszen Ő volt akitől tanultam, és nem szeretnék ezmiatt kellemetlenséget! A lelkiismeretem ezt diktálta, hogy semmiképpen sem vágok bele a kosár és koszorú fonásba,és a Meskán történő árusításba, amíg Őt erről meg nem kérdezem! Tehát...emailt váltottunk és kérdésemre jóváhagyást, és kedves szavakat kaptam, aminek nagyon-nagyon örülök! ...de azt mindenképpen szeretném ha tudnátok, hogy ez számomra nem verseny, nem rivalizálás! Tisztában vagyok vele, hogy Elina rendkívül magas szinten, csodásan műveli ezt a technikát!!!
Tetszik a kosárfonásnak ez a cseppet sem szokványos módja, és próbálom a munkáimat a magam stílusára és az éppen aktuális lelkivilágom szerint formálni! Olyanná készíteni őket, hogy érezhető legyen a saját kezem nyoma!!!
Nem is ragozom ezt tovább! A lelkiismeretem nyugodt...mert megtettem mindent azért hogy nem bántsak meg senkit a munkáimmal. Azért írtam erről, mert nem szeretném ha valaki ezmiatt "csúnyán" nézne rám!

Ez után a monológ után pedig megmutatom, milyenek is lettek a fent említett kosárkák és koszorúk! :o)

Kétféle kosár készült egy kisebb, és egy nagyobb! A kicsi nem is kapott semmiféle díszítést. Kaspónak,de akár kis kínálónak is el tudom képzelni! A nagyobb viszont egyértelműen a kedvencem! Magasítást kapott, azzal, hogy kihagytam két sornyi helyet a fonás közben és ez lehetőséget adott a raffiaszalagos díszítésre! Nagyon tetszik!!! :o)



Aztán itt vannak a koszorúk!

Az elsőre madárka rakott fészket... :o)



A három-fonatos koszorút papírrózsákkal díszítettem... :o)



A hosszúkás fonatra narancs színű rózsák kerültek...



Az utolsó, de nem utolsó sorban, ez a szív alakú dísz! Egy hosszú fonatból készült, és virág formában papírszirmok díszítik. A virág közepét, színes fagyöngyökkel hangsúlyoztam...Ilyen lett! :o)



Hogy tetszenek?

A részleteket, és több fotót a Meskán találhattok róluk! :o)

Szőttünk-fontunk....

...és horgoltam is...végre! Befejeztem a dupla szirmú virágokból készült sálamat! 30 db virágból készült. Még egyenlőre nem tudom, hogyan fogom hordani, összekötöm, megtekerem, vagy összetűzöm valamivel...


Az ötleteket szívesen olvasom! :o)

Mesim is alkotott a napokban...Az oviban tanultak szőni! Aztán tavasszal hozott a nyuszi egy szövőkeretet, hogy gyakorolhasson a kis ügyeske! :o) A Mami összeszedte az otthon fellelhető összes maradék fonalat, és Mesi elkezdett egy újabb szőttest! Nagyon ügyesen halad vele, a fonalcserénél kell csak segítség!

Az alkotás pillanatai...




Két kirakó és egy társasjáték között pedig újságpapírt sodortam, 120db. Aztán fontam és fontam...majd festettem!

...a balkonon száradnak a művek...



Holnapra talán megszáradnak és díszítés után máris megnézhetitek őket a Meskán! :o)

Új vizekre evezve...

Már régóta csodálattal nézegetem Elina gyönyörű kosarait! Tervezgettem, hogy kipróbálom, de eddig nem igazán volt rá alkalom. Aztán KicsiKató bíztató szavait olvasva, úgy éreztem itt az ideje, hogy összegyűjtsem és felszabdaljaim kis városunk napilapjait.
Előre bocsátom, hogy először próbálkozom kosárfonással! Úgyhogy tessék edzeni a nevetőizmokat!!! :o))

Elina útmutatóját követve, feltekertem az újságpapírcsíkokat egy hurkapálcika segítségével. Most már sejtem mi a titok! Kellő gyakorlattal biztosan szorosabbak és vékonyabbak lesznek a pálcáim! Most ilyenre sikerültek! :o)



Miután, úgy gondoltam elég a "pödrött" mennyiség, elkezdtem fonni! Annyira megtetszett, és annyira belemerültem a dologba, hogy elfelejtettem fotózni, csak miután befejeztem! :o)

...festés előtt...



...a belseje...



Barna akrilfestékkel festettem le, majd száradás után lakkoztam!

Ilyen lett készen! Nekem nagyon tetszik, annak ellenére, hogy picit egyenetlen, kicsit girbe-gurba, de az első saját készítésű kaspóm!!! :o)



Olyan jó ez a festék...szerintem teljesen fa, illetve vessző hatása van!



...és egy utolsó fotó, ahol már meg is találta a virágot, akivel egy időre "összeköltöztek"! :o)



Végezetül egy tartozásomat szeretném leróni! Barbi játékra hívott, és én boldogan teszek neki eleget, bár kicsit megkésve, de annál nagyobb örömmel!
Szóval 6 NEM túl fontos dolog rólam!

1. Szeretem a nyarat, de napozni nem szeretek!
2. Imádom a görög dinnyét!
3. Nagyon nem szeretek várni, sorban állni!
4. Szeretek telefonálni! Az emberek hangja nagyon sok mindent elárul róluk!
5. Kedvenc költőm Radnóti Miklós.
6. ...és még egy utolsó: Én vágom a Párom haját! :o)

Örülök, hogy játszhattam Veletek! Ebből a pár gondolatból megint kiderült egy-két NEM fontos dolog rólam! :o)

Születésnapra...

...az én drága Anyukám születésnapjára készítettem ezt a dobozkát! Az utóbbi időkben mindig valamilyen varrt dologgal ajándékoztam meg, gondoltam legyen ez most másként.
Ősidők óta nem szalvétáztam már, valahogy feledésbe is merült a varrás mellett ez a technika, pedig régen rengeteget használtam! Igaz, akkor még nem volt varrógépem...! :o)

Vettem egy édes kis fa dobozkát, választottam egy szalvétát hozzá! Egy kis festék, egy kis repesztő lakk, egy kis "maszatolás", és el is készült az ajándék! ...és hogy nem maradjon ki a varrás sem a délutánból, ezért stílusosan varrtam hozzá egy kis tulipánt!

Boldog születésnapot drága Anyukám!!!

Útra készen a kis csapat...

Az utolsó simításokkal ma, kora reggel készültem el! A lényeg...készen áll a kis csapat, hogy új otthonába utazhasson! Mindenki felöltözött, - talán picit melegen is, már a hétvégei nagy lehülésre gondolva - és persze azért is, hogy a fotókon jó benyomást kelthessenek!

Jöjjenek először Mackóék! Csak rájuk kell nézni! Ők egy pár! Gerda maci csábos pillantásokat vet Aladárra, aki kockás rövidnacijában hódol neki! Gerda nagyon romantikus macilány, Ali pofiján pedig ott a kaján vigyor, amitől hihetetlen önbizalomról tesz tanubizonyságot! Szerintetek is? :o)




A parányi virág tündérkék megszeppen tekintettel néznek a nagyvilágra... Nemrég bújtak ki a védelmező virágszirmok közül...!



...és végül, de nem utolsó sorban itt vannak a "felnőtt" tündérek, akik már lámpaláz nélkül pózolnak a fotómasina előtt!




Hát...mára ennyi! Ma a takarításé, és a minden nemű házi munkáé a főszerep, úgyanis "háborús" állapotok uralkodnak a két napos folyamatos varrás után...!

Újra süt a nap....

...a lelkemben is! Nagyon szépen köszönöm Nektek, ezt a sok együttérző, tanácsot adó, és pozítív energiákat sugárzó gondolatot! Nagyon jól esett! :o)

Újra varrok, és új ajándék-dobozkák is készültek! Egy nagyon kedves ismerősöm közbenjárásával, megrendelésre készítettem ezeket a könyv alakú, papírmasé dobozokat!

...de beszéljenek helyettem a képek...






Reményeim szerinte hamarosan jelentkezem...folyamatban vannak tündérek kicsik, nagyok és újabb maci-pár! :o)

Ó...és játszani hívott Barbi! Ezzel a játékkal is tartozom még...!

Most viszont elköszönök, kiszabok még pár tündér-nacit, mielőtt a kiscsébéim felébrednek tündérálmukból! :o)

Gazdagabb lettem...egy tapasztalattal!

Megígértem, hogy beszámolok a vásári kalandomról...Itt vagyok, és kezdem is a mesét!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka, aki két kicsi lánya nevelgetése közben, szabadidejében a hobbyjának hódol. Varr és varr, és varr, amikor csak teheti! Apuka, és a Nagyik nagyon sokat segítenek kitolni a szabadidő hosszát, segítenek a gyerekek útjait egyengetni! Ezért ezer köszönet nekik!
Sok-sok kínálni való portéka készült, anyuka sokat dolgozott, és összegyűlt akkora készlet, hogy gondolta kimegy a vásárba és megpróbálja eladni varrományait!
Hajnali öt órakor fel is kelt, Apával együtt, és kicumóztak a helyi vásárba. (Előtte hétvégén érdeklődtek a vásárirodában, hogy is működik az "árulósdi".) Azt a választ kapta, hogy nincsen asztalfoglalás, aki korábban ér azé a hely! Találtak is egy számukra megfelelőt és elkezdtek kipakolni. Leterítettek egy kis terítőt, és kicsücsültették a macikat, tündéreket, neszeszereket és még sorolhatnám. A végére sem értek a kipakolásnak, amikor odaesett egy "félig rézbőrüekből" álló társaság, akik közölték anyukával és apukával, hogy ez bizony az Ő helyük már 4 éve! Szó szót követett, aztán az okosabb enged elvet követve, no és, hogy a skalpjuk megmaradjon, odébb álltak.
Újra felkeresték a vásárirodát, ahol végül is kaptak egy asztalt, ahova kipakolhattak, de természetesen nem azon a helyen, ahol szerettek volna! A lényeg, volt helyük!
Aztán nagyon sokáig csak a helyük volt, mert kb. reggel 8 óráig nem is lézengtek a vásárt járó emberek! Anyuka lelki világa romokban! A hajnali zaklatottságot, a reggeli üresség váltotta fel! Később már lézengtek, érdeklődtek, megnézték, megtapogatták a portékákat, (15 érdeklődőből, kettő kérdezett árat) sőt hogy valami jó is történjen, anyuka még dícséretet is kapott a munkáira! Vásárolni viszont senki sem vásárolt semmit! Apuka kitartóan ott ácsorgott mellette, és bíztatta, ápolgatta anyuka lelkét, hogy ne adja fel, ne csüggedjen!
Az érdeklődők kb. 11 óráig jöttek, aztán megint megcsappant a forró, napsütéses délelőttön sétálgatók száma.
Így anyuka és apuka úgy döntöttek mára ennyi, összepakolnak, és hazamennek, ahol a csemetéik és a nagyi által főzött finom ebéd várta őket!

Itt a mese vége, fuss el véle! Kössünk csomót a végére!

Hogy mi a tanulsága ennek a mesének? Azt most konkrétan nem tudom leírni, nem tudom, mit kellett volna másként, jobban csinálni! Az viszont, hogy sokan megnézték, dícséretet is kaptam, ez jól esett a lelkemnek! :o)Egy tapasztalattal több van a tarsolyomban. Talán legközelebb, több sikerrel járok...

Végül szeretnék egy fotót mutatni a tegnap esti készülődésről, miket is vittünk a vásárra! (a bőrünkön kívül!)





Szeretném megköszönni Nektek, hogy szorítottatok, és gondoltatok rám!

Újabb macik és ceruzatartók...

Újabb macik keltek életre! A Tildas macik mintája adta az alapot, de pár dolgot változtattam rajta.
Filc anyagot használtam a füleikhez, és a maci-pofik kidolgozásához is, amit hímzéssel alakítottam, kedves arcocskára.
Mindegyik macinak van kicsinye is. Balról jobbra haladva mutatnám be a nagy macikat. Piskóta, az első, őt Vattacukor követi, végül de nem utolsó sorban, pedig Fahéj! A kicsik rakoncátlanok voltak és nem maradtak mamájuk-papájuk mellett, még egy fotó erejéig sem...!!! :O)




Macivarrás után készültek ezek a ceruzatartók! Imádom őket varrni, imádom őket összetekerni- és kibontani! :o) Szuper kis tartóka, vigyáz a szinesekre, nem tudnak kihullani belőle, a hegyüket is óvja! Nagyon tetszik ez a forma! :o)

Türkíz alap virágos mintával...



Rózsaszínes alap virágos mintával...



Elkészültem egy kisebb készlettel, így holnap megpróbálom a vásárban kínálni a portékáimat!!! Ugye gondoltok majd rám...!!! :o))

7 dolog és egy díj!

Egy régi tartozásomat szeretném leróni most! Krisztinka játékra hívott! Az invitálást szívesen fogadtam, de kértem pár napot, mert nagyon idő híjján voltam...Talán egy hét is lett belőle! Ezért ezer bocs, de most végre leírom, mi az a 7 dolog, ami jellemző rám!

- Nagyon érzékeny vagyok! Gyorsan elsírom magam...mint például ma is az oviban. Az utolsó nap volt, haza pakoltunk mindent, elköszöntünk a kicsi székektől, asztaloktól, a kedvenc játékoktól... és folytak a könnyeink...(még most is, hogy írok róla!)Elbúcsúztunk az Óvónéniktől, a legjobb barátnőtől...Döbbenetes, hogy 6 és fél évesen ilyen mély érzelmek, kötődések alakultak ki az én drága Emesém szívében-lelkében! Nehéz nap volt!
...és az i-re a pontot az tette fel, hogy miután hazaértünk, Mesi vette észre, hogy elpusztult a kis kanárink. Öreg volt már...elaludt! ...de szegény pont ma?

Azért vidámabb dolgokról is fogok írni, ígérem!

- Képtelen vagyok úgy varrni, hogy rend van körülöttem...Már sokszor terveztem, hogy varrok magamnak egy asztalra erősíthető kis "szemetest", cérna és anyagdaraboknak! Aztán mindig lebeszélem magam róla, mert tudom, hogy úgy sem dobálnám bele...! Annyira benne van a mozdulat a kezemben, hogy lazán ledobom! Persze ennek az az eredménye, hogy minden varrás után porszívóznom kell! :o(

- A gyengém a csoki! Nem eszem sűrűn, de ha viszont a kezem ügyébe kerül, képtelen vagyok megállni két kockánál...

- A fagyit is imádom! Nem emlékszem, hogy előfordult volna az elmúlt években, hogy a citromot kihagytam volna! Mindenhol megkóstolom!

- Nap, mint nap varrok, (most nem írtam nagy meglepetést...) viszont nagyon kevés munkám készült saját magamnak. Folyton elajándékozom, vagy a boltom polcaira teszem!

- Az előzőekből adódóan lételemem, hogy adjak, hogy örömet szerezzek másoknak!

- Szeretek csinosan, elegánsan öltözni. Télen mindenképpen a nadrágot részesítem előnyben, de amint kitavaszodik előkerülnek a szoknyák és a szép, de sokszor kényelmetlen cipők! A kosztümmel viszont ki lehet üldözni a világból! A frizurámra nagyon hiú vagyok...imádok fodrászhoz járni. Egészen Emese leánykám születéséig hosszú hajam volt, majdnem derékig érő, aztán valahogy "kinőttem" belőle... Most, a rövid, de kócos fazonokért vagyok oda!!! :o)

Hát...ennyit arról a 7 dologról, ami most hírtelen eszembe jutott!

Eddigi "ismeretségünkből" ilyennek gondoltatok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre! :O)


Más....Kaptam egy díjat Mankától, amit nagyon-nagyon szépen köszönök! Örülök, hogy tetszenek Neked a munkáim, és megtiszteltél, hogy többek között én is megkaptam ezt a díjat Tőled! Köszönöm!



Annyi csak a dolgom, hogy én is tovább adjam ezt a díjat 5 olyan embernek, "blogoló barátnémnak", akik szerintem nagyon megérdemlik, mert elvarázsolnak a munkáikkal!

Szeretném ezt a díjat átadni, Edigének, Kicsikatónak, Nönének, Barbinak és Szentpyr-nek! Természetesen még sorolhatnám a neveket, hosszan... :o)


Várom a véleményeiteket a fentiekre! :o)

Macikat varrtam...

...nem igazán rendhagyó módon!

Először Málna látta meg a napvilágot!
Így a málna-szezon környékén kelt életre Ő, a Maci a málnásból!!! :o)



Egy igazi szeretnivaló, "markolászós" macika!Hatalmas szíve van...és nagyon-nagyon szeretne egy kedves gazdit magának, akihez hozzábújhat! :o)

Nem sokkal később,újabb maci is előbújt a barlangjából!
A KincsŐ névre hallgat. Szerető gazdit keres, akinek igazi kincse lehet! :o)



A szíve mellett, KincsŐ a bájával is hódít! Elragadóan naív szemekkel néz szét a nagy világban! :o)

Mindkettő macikát szeretettel ajánlom Mindenkinek! Semmiféle leszedhető rész nincsen rajta, (a szalag is hozzá van öltve) így kis gyerekek pajtása is bátran lehet!



Szép napot Nektek! :o)

Epres konyhai-szett

Az úgy kezdődött, hogy keresgéltem az anyagos ládikómban, egy teljesen más stílusú, és más dologra szánt anyagot. Erről majd később írok, egyenlőre nem találtam meg, amit kerestem, de nem adom fel! :o) Szóval kutakodás közben akadtam rá erre a tüneményes epres anyagra. Már el is felejtettem, hogy van nekem ilyen! :o)
Ekkor jött az ötlet, hogy kellene varrnom egy konyha-szettet belőle!

Először a fedőfogók készültek el, kétféle méretben. Utána tovább gondolkodván varrtam meg a stílusosan eper alakú edényalátét.



Csiga vonalakkal tűztem, varrtam rá leveleket és egy régebbi adag süthető gyurmából készült szivecske gombot öltöttem rá!

Megvásárolható a boltocskámban!

Nőcis kulcstartók

Varrtam ma egy-pár, egészen pontosan öt csizma alakú kulcstartót!



Tagadhatatlanul "nőcis"-re sikerültek! :o)
Gyönyörű, a szívemnek kedves anyagokból varrtam őket. Flízzel tömtem, nagyon finom puhák lettek, mégis van tartásuk.
Mérete: 12 cm. Nagyságuk nem zavaró, mégsem tud "elveszni" egy női táskában!



Garantáltan Veled megy, ha szeretnéd! :o)

Ha tényleg szeretnéd...katt ide!!! :o))

Elkészültek a neszik!

Tegnap sikerült befejeznem három nagyobbacska neszeszert.
Ezekben a neszeszerben, aztán tényleg elfér minden, ami, egy női táskából elengedhetetlen! :o)

Méreteit tekintve nem nagy,de azért nagyobb, mint az előző "adag". 14cm-es talpon áll,magassága 15 cm, és 6,5cm mély. Ugye mennyi minden belefér? :o)

...és hogy a szemünknek is kellemes legyen a látvány, finom, amerikai patchwork vászonból készültek. Jó tartását a flíz béléstől kapták.

Díszítésként egy dupla szirmú, horgolt virágot öltöttem rájuk, középen egy gyönggyel.



Hogy tetszenek? :o) További képeket és a részleteket itt találjátok!

Szép napot!