- Nagyon érzékeny vagyok! Gyorsan elsírom magam...mint például ma is az oviban. Az utolsó nap volt, haza pakoltunk mindent, elköszöntünk a kicsi székektől, asztaloktól, a kedvenc játékoktól... és folytak a könnyeink...(még most is, hogy írok róla!)Elbúcsúztunk az Óvónéniktől, a legjobb barátnőtől...Döbbenetes, hogy 6 és fél évesen ilyen mély érzelmek, kötődések alakultak ki az én drága Emesém szívében-lelkében! Nehéz nap volt!
...és az i-re a pontot az tette fel, hogy miután hazaértünk, Mesi vette észre, hogy elpusztult a kis kanárink. Öreg volt már...elaludt! ...de szegény pont ma?
Azért vidámabb dolgokról is fogok írni, ígérem!
- Képtelen vagyok úgy varrni, hogy rend van körülöttem...Már sokszor terveztem, hogy varrok magamnak egy asztalra erősíthető kis "szemetest", cérna és anyagdaraboknak! Aztán mindig lebeszélem magam róla, mert tudom, hogy úgy sem dobálnám bele...! Annyira benne van a mozdulat a kezemben, hogy lazán ledobom! Persze ennek az az eredménye, hogy minden varrás után porszívóznom kell! :o(
- A gyengém a csoki! Nem eszem sűrűn, de ha viszont a kezem ügyébe kerül, képtelen vagyok megállni két kockánál...
- A fagyit is imádom! Nem emlékszem, hogy előfordult volna az elmúlt években, hogy a citromot kihagytam volna! Mindenhol megkóstolom!
- Nap, mint nap varrok, (most nem írtam nagy meglepetést...) viszont nagyon kevés munkám készült saját magamnak. Folyton elajándékozom, vagy a boltom polcaira teszem!
- Az előzőekből adódóan lételemem, hogy adjak, hogy örömet szerezzek másoknak!
- Szeretek csinosan, elegánsan öltözni. Télen mindenképpen a nadrágot részesítem előnyben, de amint kitavaszodik előkerülnek a szoknyák és a szép, de sokszor kényelmetlen cipők! A kosztümmel viszont ki lehet üldözni a világból! A frizurámra nagyon hiú vagyok...imádok fodrászhoz járni. Egészen Emese leánykám születéséig hosszú hajam volt, majdnem derékig érő, aztán valahogy "kinőttem" belőle... Most, a rövid, de kócos fazonokért vagyok oda!!! :o)
Hát...ennyit arról a 7 dologról, ami most hírtelen eszembe jutott!
Eddigi "ismeretségünkből" ilyennek gondoltatok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre! :O)
Más....Kaptam egy díjat Mankától, amit nagyon-nagyon szépen köszönök! Örülök, hogy tetszenek Neked a munkáim, és megtiszteltél, hogy többek között én is megkaptam ezt a díjat Tőled! Köszönöm!
Annyi csak a dolgom, hogy én is tovább adjam ezt a díjat 5 olyan embernek, "blogoló barátnémnak", akik szerintem nagyon megérdemlik, mert elvarázsolnak a munkáikkal!
Szeretném ezt a díjat átadni, Edigének, Kicsikatónak, Nönének, Barbinak és Szentpyr-nek! Természetesen még sorolhatnám a neveket, hosszan... :o)
Várom a véleményeiteket a fentiekre! :o)
16 megjegyzés:
Noémi drága, én valami hasonlókat gondoltam Rólad. Például az érzékenységed telitalálat! Aki ilyen szívhez szólóan tudja leírni kicsiny gyermeke élete első nagy elszakadását egy kis közösségtől, az csak érzelemgazdag ember lehet. Csodás volt olvasni!
Azt pedig, hogy minden nap varrsz, látszik a blogodon, mert szinte minden nap új dolgokkal varázsolsz el, mint nézelődő barátnőt!
Szóval, hasonló elképzelés alakult ki bennem Rólad:o)
Sok-sok puszi!
Drága Naomi! Ha hiszed, ha nem, minde a 7 pontod igaz rám is! :) Úgy látszik, nagyon egyformák vagyunk! :DD
A díjat pedig nagyon köszönöm! Ez a díj már eljutott hozzám korábban, ha nem haragszol, nem írok új posztot, hanem büszkén odaírom a neved azok közé, akiktől kaptam! Neked is jó így? Köszönöm a kedvességed! :)))))))
Köszönöm:)) És sajnálom a kis kanárit, vagyis inkább titeket. De itt a nyár, talán a szünidei vidámságok között hamarabb megy a felejtés - és hát igen, meg kell siratni az ovit, aztán tessék ezerrel várni az oskolát:)))
Köszönöm a díjat, és Te is az én díjazottjaim között szerepelsz! Kukk be hozzám, van egy-két látnivaló:o) És jó, hogy vagy nekem, nekünk!
Pont ilyennek gondoltalak, örülök és köszönöm, hogy olvashattalak :) Ja, és igen sok a közös vonásunk is :)
Köszönöm Nöné! Nagyon kedves vagy!
Puszi!
Örülök, hogy így látod, Barbi! :O)
Bocsi, nem tudtam, hogy már elért Hozzád a díj! Természetesen nem kell új posztot írnod...de a díjat fogadd nagy szeretettel másodszor is! :o)
Nagyon szívesen Kató!
Igen, már jobb a hangulat itthon! Éppen most jöttünk meg a kisállat-kereskedésből, és a papagájunk mellé,(külön kunckóban) vettünk egy fiatalka szépséges kanárit és egy 4 hetes barna-fekete csíkos duci tengerimalackát! Úgyhogy, már három állatka lakik velünk! Imádom, szeretem őket, nagyon cukik, de azt hiszem itt megállunk! :o)
Tündéri vagy, Mici! :o)
Nem véletlen, hogy így egymásra talált, ez a kis blogoló társaság!!! :o)
(Egyszer kóstold meg a citrom-fagyit...isteni!!!)
Édes vagy Nöné, köszönöm! Megyek is nézelődni! :o)
Köszönöm Krisztinka, a kedves sorokat és a játékot is! :o)
Jaj, a kis kanáriról meg megfeledkeztem. Nagyon sajnálom! Annyira hozzánk tudnak nőni ezek a kis állatkák, és annyira tud fájni az elvesztésük. Mi már 4 tengerimalackát temettünk el, és mind úgy előttem van, hiányoznak! Most nekünk is van két malackánk, és az újdonsült Zakariás harcos halacska. És hamarosan a fekete cicust is pótolni tudjuk, már alig várom!
Nagyon szépen köszönöm Noémi!!!
Nekem mondtál újakat;)!
A rózsát elkészítettem! A tied sokkal szebb, de még gyakorlatozom;)!
Nöné! Csuda édike a malacka! Fekete-barna csíkos kis állatka, Mesi Zokninak nevezte el!
Nagyon találó lett a neve, a csíkjai miatt! :o)))
Nagyon szívesen Rita!
Jaj, de jó, hogy Neked mondtak újat is a rólam olvasott sorok...Örülök neki!
A rózsa pedig, biztos vagyok benne, hogy gyönyörű! :o)
Megjegyzés küldése