Évzáró az oviban...

Ma délután évzáró volt az oviban. A hosszas készülődés után igazán jól sikerült a táncos, dalos, mondókás kis bemutató! Büszke voltam az én kis Emesémre, ügyesen szavalt, táncolt, öröm volt nézni! Négy kis óvodás pajtás már szeptembertől iskolás lesz, őket is elbúcsúztatták. Annyira meghatóra sikerült a búcsú, hogy könnyeket csalt többünk szemébe... Belegondolok, hogy Mesi is egy év múlva, ott áll majd... Oké, félre teszem a könnyeket és örülök a kicsim örömének!!!

Az óvónéniknek készültünk egy kis aprósággal. Emese egy kedves kis rajzzal lepte meg őket, én pedig elővettem a tavasszal készített aprócska tündérkéimet és választottam belőlük hármat. Ráerősítettem raffiával egy-egy szál szép fa tulipánra és csomagoltam. Telitalálat lett! Mindíg saját készítésű aprósággal köszönöm meg a kedves és felelősségteljes munkájukat, most sem volt ez másként. Maradandóbb ajándéknak gondolom az íly módon készített apró dolgokat, mint egy csokor virágot, amiből volt egy egész ölnyi mindeggyikőjüknek! Gyönyörűek voltak a virágok, de mindíg egyedibb a saját kézzel készült ajándék! Én ezt így gondolom, és megerősít ebben az őszinte öröm az arcukon...

...a jobb oldali, barna hajú kisleány, az én Emesém...

...itt pedig a tulipánok, a tündérkékkel...